Korunk szellemi és politikai életében – kiváltképpen az euro-atlanti térségben – egyre erősödő szerepe van a konzervatív értékrendnek, gondolkodásmódnak és mentalitásnak. A kelet-középeurópai régió, s ezen belül Magyarország ebben a tekintetben még nem vált Európa részévé. A „létező szocializmus” világában ez a szellemi irányzat ártalmasnak minősíttetett, s ezért tiltva volt. A szabadelvű-konzervatív bölcselet és közéleti kultúra hátrányos helyzete azáltal is prolongálódott, hogy vetélytársainak részint átmentett, részint újonnan kivívott létfeltételei – szellemi és médiapozíciói – lényegesen kedvezőbbek az övénél.

E hátrányok azonban nem végzetesek, nem leküzdhetetlenek. A szabadelvű-konzervatív attitűd felszíni szervezetlensége és látszólagos erőtlensége mögött a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra mélyrétegeinek szellemi forrásai és a posztmodern Nyugat spirituális megújulásának: tudományos, filozófiai és művészeti reneszánszának jól szervezetten mozgósított erőtartalékai rejlenek. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az ezredfordulóra Magyarországon is megteremtődtek annak a feltételei, hogy a szabadelvű-konzervatív gondolkodásmód és értékszemlélet hordozói olyan jogi-politikai, gazdasági-pénzügyi és szellemi-közéleti környezetbe kerüljenek, amelyben meghatározó szerepet játszhatnak világunk megőrzésében és fejlődésében. Ez a felismerés vezette a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány kuratóriumát, hogy programjába iktassa egy olyan környezettudatos nyilvánosságkutató intézet felállítását, amely a szabadelvű-konzervatív törekvések szervező központjává és szellemi műhelyévé válhat.

Az Intézet neve: Kölcsey Intézet

Kölcsey az első nagy polihisztorunk, akiben a korszerű, egészséges individualitás ösztöne összeforrott a nemzet és az emberiség sorsa iránti elkötelezettséggel, s aki ezt a teljességigényt nemcsak alanyi lírikusként, hanem a modern társadalom- és embertudományok szinte valamennyi diszciplínájának nyelvén – a történettudomány, a vallásbölcselet, a jog- és nyelvtudomány, a szociológia, a statisztika, az etika, az esztétika, a pedagógia és a filozófia fogalmi apparátusával – ki tudta fejezni. A név tehát nem azt  a célt szolgálja, hogy „lírai aurát” varázsoljon egy nagyon is gyakorlatias vállalkozás köré, hanem-éppen ellenkezőleg – arra hívja fel a figyelmet, hogy kulturális hagyományaink mennyivel mélyebbek és rétegzettebbek, mint ahogyan azok a köztudatban élnek.

***

Feladatok

Az Intézet feladatai három tevékenységi körben határozhatók meg. Ezek – a megvalósítás sorrendjében:

-          a Hálózatépítés (kapcsolatteremtés)

-          az önálló kutatások és végül

-          a közszereplések

Hálózatépítés

Miután az Intézet anyagi bázisa és infrastrukturális adottságai nem engedik meg (s az alapítóknak egyébként sem célja), hogy akár a graduális vagy posztgraduális felsőoktatási intézmények, akár az akadémiai vagy vállalati kutatóintézetek méreteihez szabjuk a feladatait, célszerű mindenekelőtt a hazai tudományos és művészeti élet egészét figyelembe vevő, s azon belül az Alapítvány céljaihoz illeszkedő bázisok (személyek, műhelyek és intézmények: tanszékek, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok, szerkesztőségek és kiadók, tudományos és kulturális egyesületek, médiavállalkozások, stb.) feltérképezésével, illetőleg a velük való formális vagy informális kapcsolatteremtéssel kezdeni. A Hálózat építése természetesen nemcsak azt jelenti, hogy az Intézet regisztrálja a szabadelvű-konzervatív értékrend jegyében alkotó személyeket és műhelyeket, hanem azt is, hogy formális vagy informális kapcsolatot is létesít velük: részint támaszkodik eredményeikre, részint bevonja őket önálló kutatásaiba, s mindemellett igénybe veszi aktivitásukat a nyilvánosság előtt.

Önálló kutatások

Miután a jól irányított Hálózat építése felmenti az Intézetet azon kényszer alól, hogy más műhelyek által elvégzett, vagy elvégezhető kutatásokat vállaljon magára, önálló kutatásainak azokra a problémákra kell irányulnia, amelyek az Alapítvány céljaival a legszorosabb összefüggésben vannak. Ezek a problémák a közállapotok, az oktatás és nevelés, a tudományirányítás („tudásmenedzsment”), az egészséges életmód, valamint a természet- és környezetvédelem témaköreit érintik elsősorban. Azért éppen ezeket a témaköröket, mert a fenntartható fejlődésnek, az egészséges életvitelnek, a természeti és társadalmi környezet megóvásának legsúlyosabb akadályai tudati természetűek, legyen szó akár a helyi közösségek közállapotairól, az iskolai oktatás-nevelés folyamatában előállított egyéni tudatról, akár a tudományirányítás, illetve a természet- és környezetvédelem módjait meghatározó kormányzati politika értékszemléleti elemeiről.

Közszereplések

Az Intézet belső és külső munkatársai, illetőleg megbízott előadói közreműködésével előadásokat tart, kerekasztal-beszélgetéseket, ankétokat és konferenciákat szervez minden olyan témához kapcsolódóan, amelyek az Alapítvány Kuratóriuma által elfogadott feladatkörébe illeszkednek. Pénzügyi lehetőségei arányában támogatja saját munkatársai, ösztöndíjasai publikálását. Megbízást ad egy-egy jelentős idegen nyelvű tanulmány, könyv fordítására és megjelentetésére, és alkalomszerűen felkér nemzetközi hírű tudósokat, írókat vagy politikusokat saját rendezvényein való részvételre. Az Intézet minden lehetőséget kiaknáz, hogy aktivitásával, eredményeivel jelen legyen a hazai és külföldi nyomtatott és elektronikus médiában.

***

Szerkezeti és működési elvek

(Részlet a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézetének  Működési Szabályzatából)

Az Intézet

a.)      Az Intézet tevékenységét közvetlenül a kuratóriumnak alárendelve, a közalapítványon belül önálló szervezeti egységként látja el.

b.)      Az Intézet költségvetését – a közalapítvány költségvetésének keretei között – a kuratórium állapítja meg.

c.)      Az Intézet egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akit a kuratórium nevez ki és ment fel. Az igazgató feladatát munkaviszony keretében látja el, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a kuratórium elnöke látja el.

A kinevezés és a felmentés kérdésében a közalapítvány kuratóriuma dönt.

Az igazgató megbízatása – munkaviszonya - határozatlan időre szól.

d.)      Az Intézet éves feladatait a közalapítvány kuratóriuma határozza meg.

e.)      Az Intézet vezetője éves pénzügyi tervet köteles készíteni és a kuratórium részére elfogadás céljából bemutatni.

Az Intézetvezető évente egy alkalommal köteles a kuratóriumnak beszámolni az elvégzett feladatokról, illetve köteles elszámolni a közalapítvány által az Intézet rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel.

f.)       Az Intézet dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Intézet vezetője látja el.

                                                                                                 Dr. Kulin Ferenc

                                                                                                      igazgató